Alkotás, másolás, felhasználás - a jog válaszai

Összegyűjtöttük azokat a jogi kérdéseket és válaszokat,
amelyek gyakran előkerülnek
a könyvekkel, egyetemi előadásokkal, internetes anyagokkal kapcsolatban.

Hallgatóknak,oktatóknak,szerzőknek, olvasóknak, másolóknak és nemmásolóknak.

Először is tisztázzuk: ki a szerző?

Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (továbbiakban: törvény) szerint a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy a törvény külön megnevezi-e!) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Az Szjtv. külön kiemeli az alkotások közül, hogy szerzői jogvédelem alá esik az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű.

Mit tartalmaz pontosan a szerzői jogi védelem? Én mint szerző mire vagyok jogosult?

A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok (a személyhez fűződő és a vagyoni jogok) összessége. A személyhez fűződő jogok körében a törvény az alábbiakat emeli ki:

* A mű nyilvánosságra hozatala
* A név feltüntetése
* A mű egységének védelme
* A mű felhasználásának engedélyezése

Mennyi ideig áll fenn az adott műre a szerző szerzői joga (védelmi idő)?

A mű megszületésétől a szerző halálát követő 70. év január 1-ig.

Tehát az én évfolyam- vagy szakdolgozatommal kapcsolatban engem illet a szerzői jog.

Amennyiben ön alkotta meg a művet - és ezt nyugodtan feltételezhetjük -, igen. Az értékelőre, konzulensre tartozik annak az igen fontos kérdésnek az elbírálása, hogy saját művében ön tiszteletben tartotta-e mások szerzői jogait: megfelelően használta-e fel azokat a műveket, amelyekre támaszkodott, betartotta-e az idézés, hivatkozás pontos szabályait.

Évfolyamtársammal közösen készítettünk egy OTDK-dolgozatot, nem igazán lehet elkülöníteni, hogy melyik fejezetet éppen ki írta.

Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és kétség esetén egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. A szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet, és a közös mű hasznosításához valamennyi szerzőtárs hozzájárulását ki kell kérnie a felhasználónak.

Érthető a szerzői jogi védelem az eredeti művek esetében, de az átdolgozások, fordítások esetén ki a szerzői jog jogosultja?

Szerzői jogi védelem alatt áll (az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül) más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Akkor J.K. Rowling és a fordító, Tóth Tamás Boldizsár munkáját egyaránt illeti szerzői jogi védelem a Harry Potter remek magyar fordításai kapcsán?

Igen. Ha a külföldi irodalmi mű magyar nyelvű fordítása a fordítói tevékenység színvonala folytán egyéni, eredeti jelleggel bír, a magyar nyelvű fordítás szerzői műnek minősül, ezáltal szerzői jogvédelemben részesül a külföldi mű újabb, ismételt magyar nyelvű fordítása esetén is. A magyar fordítás felhasználásához (pl. újra megjelentetéséhez) tehát mindkettőjük engedélyét kérni kell.

Mi a helyzet akkor, ha én mint oktató egy szöveggyűjteményt akarok összeállítani a kurzusra több szerző tanulmányából? Kit illet a szerzői jogi védelem?

Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művekhez kapcsolódó önálló szerzői jogokat. A gyűjteménybe szánt művek felhasználásához engedélyt kell kérnie az eredeti alkotóktól vagy a kiadóktól.

Lépjünk eggyel tovább: felhasználás. Mit jelent a szerzői mű felhasználása?

A mű felhasználásának minősül különösen:

* a többszörözés
* a terjesztés
* a nyilvános előadás
* a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként
* a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése
* az átdolgozás
* a kiállítás.

A felhasználásról szerződést köt a szerző és a felhasználó, írott művek esetében általában egy könyvkiadó. Mit tartalmaz egy szerző-kiadó között kötött szerződés?

A szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Így működik egy „átlagos" kiadói szerződés is: a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni, és köteles a szerzőnek díjat fizetni. Ezen felül meghatározzák hány évre és milyen formátumú kiadásra vonatkozik, a kézirat formai és tartalmi követelményeit stb.: a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.

Hallottam olyanról, hogy szabad felhasználás - jól hangzik. Mit jelent?

Az előbbiekben már láttuk, mi minősül felhasználásnak. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Ez csak a nyilvánosságra hozott művek esetében igaz, és a jog számos további követelményt szab (pl. feleljen meg a tisztesség követelményének, indokolatlanul ne károsítsa a szerző jogos érdekeit.) A törvény taxatív, azaz nem példálózó, hanem kizárólagos felsorolást ad ezekről az esetekről.

Úgy tudom, az idézés is szabad felhasználás.

Ez így van, egy mű részletét az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Csak ne felejtkezzünk el a forrásmegjelölésről, hiszen ehhez a szerzőnek joga van.

Felhasználhatok-e szabadon egy másvalaki által készített fotót, illusztrációt a saját munkámhoz? Kioszthatok-e hallgatóimnak a szemináriumon egy másvalaki által írt tanulmányt feldolgozás céljából?

A kulcsszó a cél, hiszen itt már olyan mértékű felhasználásról van szó, amely meghaladja az idézés kereteit. A szabály azt mondja, hogy iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben a mű átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Ez vonatkozik nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei műre, film részletére képzőművészeti, alkotás képére, valamint fotóművészeti alkotásra is.

Oktatóként szeretnék a kurzusom igényeinek megfelelően átdolgozni egy tanulmányt, és azt kiosztani a hallgatóknak - ugye nem kell ehhez minden esetben a kiadó vagy a szerző után rohangásznom?

A művek iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozhatók. Ne felejtsük azonban el, hogy az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.

Azt olvastam a törvényben, hogy a művek másolása is lehet szabad felhasználás.

Itt érkeztünk el egy igen kényes ponthoz. A magáncélú másolás a szabad felhasználás legelterjedtebb formája. A törvény vonatkozó rendelkezése az ott megjelölt kivételektől eltekintve bármilyen nyilvánosságra hozott műnél megengedi a magáncélú másolat készítését.

Remek. Akkor nézzük a magáncélú másolás szabályait!

A törvény szerint természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E szabad felhasználási eset kedvezményezettje kizárólag természetes személy lehet, vagyis jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet nem, illetve csak a törvényben szűk körben meghatározott feltételek mellett.

Mikor billen át a mérleg, és számít a könyvek másolása szabadból tiltott tevékenységnek?

Az egyik lényeges pont, hogy még közvetve sem irányulhat jövedelemszerzésre vagy jövedelemfokozásra a másolás. Büntetőjogi szankciót von például maga után, ha valaki otthonában engedély nélkül készít forgalomba hozatalra szánt másolatokat. Szintén fontos tudni, hogy teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

És ha nem papírra, hanem más adathordozóra készítek másolatot a könyvről (például beszkennelem)?

A törvény a nyomtatott sajtó és egyéb művek egészének digitális formában történő magáncélú másolását (pl. szkennelés) is kiveszi a szabad felhasználás köréből. A műrészekről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történő magáncélú másolatkészítés csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasználó saját maga készíti el. Nem minősül szabad felhasználásnak (függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e), ha a műről más személlyel készíttetnek ilyen másolatot.

Végül is mit és hogyan szabad másolni?

Az előzőleg megismert feltételekkel továbbra is szabad felhasználásnak minősül egy könyv részeinek fénymásolása, digitális rögzítése vagy egész könyv, napilap vagy folyóirat írógéppel, kézírással történő másolása. Saját magának bárki készíthet fénymásolatokat az oldalakból, de pénzért senki sem csinálhat másnak!

Szóval magáncélra másolhatok, nem? Például egy külföldi könyvet valamelyik könyvtárban. Nem adom el, csak nekem kell, hogy meglegyen, mert nincs pénzem megvenni.

Ne felejtsük el, hogy teljes könyvet még magáncélra sem szabad másolni.

Nem azért fizetik a fénymásoló szalonok a reprográfiai jogdíjat, hogy ezt megtehessük?

A reprográfiai jogdíj a papíron vagy más hasonló hordozón történő, egyébként szabad felhasználásnak minősülő magáncélú másolásra tekintettel kivetett jogdíj. Ez az összeg tehát a jogszerű, de a szerzőnek mégis hátrányos magáncélú másolásért kompenzálja a szerzői jogok jogosultjait, semmiképpen sem enyhíti az illegális másolás következtében keletkezett károkat.

Ki fizeti ezt a díjat kinek?

A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek kell megfizetnie, de a jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. Ezen felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat egy közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni (ez a MASZRE, a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete), a díjak felosztásáról ez a szervezet gondoskodik. A díj mértéke jelenleg legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.

Térjünk vissza a másolás gyakorlati kérdéseihez. Könyvtár készíthet papíralapú vagy digitális másolatot egy adott könyvről, mondjuk egy gyakran keresett tankönyvről vagy egy beszerezhetetlen antikvár kiadványról?

Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

Hallottam olyat, hogy egy tankönyvből a szerző tudta nélkül kollégája néhány fejezetet megadott kötelező irodalomként, de úgy, hogy a fejezeteket lefénymásolta, és a hallgatók a kari fénymásolóban önköltséges áron juthattak hozzá. Mi ennek a helyzetnek a szerzői jogi megítélése?

Nem teheti meg az oktató a szerzői jogosult engedélye nélkül.

Megilleti-e a szerzői jog a netes publicisztikákat vagy a blogbejegyzéseket?

A szerzői jogi törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy nyomtatott vagy online felületen jelenik-e meg az adott mű.

A netes anyagoknál gyakran találkozom a creative commons kifejezéssel, ez azt jelenti, hogy ezek az anyagok szabadon felhasználhatók?

Majdnem. A Creative Commons egy online tartalmakra vonatkozó újfajta licenc, ami megengedőbb a klasszikus szerzői jognál: szabadon másolhatók, terjeszthetők a művek, ha az eredeti szerző fel van tüntetve. Az eredeti alkotó azonban más feltételeket is megszabhat (pl. kereskedelmi célra nem használható, nem változtatható), az engedély mértéke az adott mű oldalán található logóból kiderül. Arra is van lehetőség, hogy a szerző minden jogáról lemondjon, ezt a „public domain" logó jelzi.

Szerzői jogot sértek-e azzal, ha a jobb jegyzetelés érdekében diktafonon rögzítem az egyetemi előadást?

A törvény külön kiemeli az alkotások közül, hogy szerzői jogvédelem alá esik a nyilvánosan tartott beszéd. Az előadás az oktató műve, az esetleges kép- vagy hanghordozóra történő rögzítés, még ha magáncélra is történik, nem tekinthető e mű szabad felhasználásának, mindenképpen tanácsos engedélyt kérni az előadótól.

Be szoktuk osztani, melyik tárgyból ki teszi közzé a legépelt előadásjegyzetet egy online jegyzetportálon. Ezzel követünk el szerzői jogsértést?

A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozásnak számít a mű (jelen esetben az előadás) minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű (legépelt jegyzet) jön létre. Az átdolgozás akkor élvez szerzői jogi védelmet, ha az új műnek egyéni, eredeti jellege van, ennek vizsgálata során tartalmi és formai elemek egyaránt számítanak. Az eredeti mű szerzőjét az átdolgozáson mindenképpen fel kell tüntetni.

Alapesetben tehát be kell szerezni az oktató engedélyét.

A törvény enged egy kivételt: a mű iskolai célra iskolai oktatás keretében a szabad felhasználás szabályai szerint átdolgozható. Figyelembe kell venni azonban a szabad felhasználással szemben állított, az előbbiekben már részletezett követelményeket - különösen azt, hogy e felhasználás kereteit nem lehet kiterjesztően értelmezni és nem szabad indokolatlanul károsítani a szerző jogos érdekeit. Például szigorúan tilos saját név alatt kiadni, fel kell tüntetni azt, hogy kinek és mikor tartott előadása, és pénzért semmiképpen sem szabad árulni az ilyen jegyzeteket.

Nézzünk egy másik gyakori példát: kijegyzetelek egy tankönyvet, és azt teszem fel a netre. Ennek mi a jogi megítélése?

Az előző kérdésre adott választ tudom megismételni.

Tegyük fel, hogy bekövetkezik a szerzői jogsértés. Milyen szankcióra számíthat a jogsértő?

A polgári és a büntetőjog egyaránt védi a szerzőt.

Mit jelent a gyakorlatban a polgári jogi jogérvényesítés?

Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben számos polgári jogi igényt támaszthat. Követelheti például a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, de kártérítést is.

És a büntetőjogi út?

Noha a szerzői jogi jogsértések elleni fellépés elsődleges eszköze a polgári jogi út, a büntetőjogi fellépés lehetősége sem elhanyagolható. Nézzük a vonatkozó tényállást (Btk. 329/A.):

„(1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen
követik el.

(4) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el."

Kivel szemben alkalmazhatók ezek a követelmények? A „mezei" másoló is büntethető vagy csak a fénymásolószalonok alkalmazottai?

A jogkövetkezmények azzal szemben alkalmazhatók, aki a jogsértést okozta, vagy annak bekövetkeztében közrehatott.

Az a fénymásoló szalon vagy a könyvtár is büntethető, ahol a másolást nem akadályozták meg?

Ha a fénymásoló cég vagy a könyvtár munkatársa észleli, hogy valaki náluk lemásol egy egész könyvet, kötelezettsége, hogy ezt megakadályozza.Tehát ha észleli a jogsértést, de nem tesz semmit, akkor legalább eshetőleges szándékkal ő maga is (bűnsegédként) a bűncselekmény elkövetőjévé válik.

Némelyik fénymásoló szalonban egész könyveket lehet lefénymásolva megvásárolni...

Ez több szempontból is illegális: egész könyvek még magáncélra sem fénymásolhatók, az engedély nélküli fénymásolás nem lehet legális, ha jövedelemszerzés vagy -fokozás a célja, ráadásul a szabad másolást a törvény természetes személyeknek engedi, jogi személyeknek csak igen szűk körben, és ebbe a fénymásolószalonok nem tartoznak bele.

(Készült a pécsi Herke Ügyvédi Iroda szakértői anyaga alapján)